Január végén, pár napig Malmö lesz ideiglenes otthonunk. Nem ez az első utunk északra, és nem is véletlen, hogy újból megyünk: szeretjük, megszerettük. Egy rövid norvég majd egy svéd út meggyőzött arról, hogy érdemes vigyázó szemünket a hideg Skandináviára vetni, teljesen új, érdekes élményeket, benyomásokat szereztük. Most pedig jön Malmö, remélhetően kellemes január végével, túl sok vacogás nélkül.
De éppen a napokban a Feröer-szigetekről olyasmit olvastam, ami korántsem volt szimpatikus a számomra. Az a mód, ahogy lemészárolják a bálnákat (ezek ugyanazok a bálnák, amikkel úszni lehet Tenerifén), a vörössé vált öböl... Nem egy szép látvány. A Sea Shepherd honlapján képek is vannak, de vigyázat, nagyon durvák. Nem sok jogalapom van beleszólni a bálnavadászatban, maximum véleményt nyilváníthatok, de azért akkor is érthetetlen, miért kell ezt ilyen véres színjátékként lebonyolítani.
Vissza a kellemesebb témákhoz: a napokban bukkantam rá egy régi, kedves olvasmányom internetes változatára. Ami a szívedet nyomja - Mai svéd gyermekversek a címe, és most végigolvasva is nagyon aranyosnak gondolom az írásokat. Ismerőseimnek mutattam, sokan emlékeztek rá, így hát figyelemébe ajánlom mindenki másnak is. Barátnőm szerint a Beteg a tenger című vers akár a divecenter környezetvédelmi rovatának mottója is lehetne.