BúvárBlog

Nem tehetek róla, ahogy közeledik a bajnokság vége, egyre inkább megint odafigyelek a focira... A DVSC érdekelt mind a két kupadöntőben, és a bajnokságban is csak gólkülönbséggel második. Szóval van miért szurkolni, a három legalább egy cím a mienk lesz, de szerintem nem irreális az sem, hogy az összes.

Ebben azért néha segédkeznek a riválisok is. Az Újpest éppen úgy nem a lokisták szíve csücske, mint ahogy fordítva sem rajonganak értünk. Van ez így. Bosszantott, hogy tavasszal az általam nem sokra tartott Urbányival is versenyképesek voltak velünk, mázlival vagy máshogy, az mindegy. Pontazonosság volt, de Urbányinak így is megköszönték a munkáját. És jött Szentes Lázár, akiről most, DVSC-drukkerként inkább nem mondanék semmit.

Aktuális eredményeit azonban nem hagyhatom szó nélkül. A két utolsó fordulóban két sima vereséggel lemaradtak minden bizonnyal a bajnoki címről, méghozzá kilátástalan játékkal. Mintha ráállt volna fékre a gárda, és nem akarnának semmit sem nyerni. Végülis meglehet, ez nem csak akarat kérdése, de a végeredmény mégiscsak az, hogy megint elúszott a cím, amire vágytak. És általában vágyni szoktak, az utóbbi években legalábbis ez a szokásos menetrend. Óriási tervek, aztán a vége csalódás.

Ez a DVSC-nek még jó is. Csakhogy... Az utolsó fordulóban pont ezt az Újpestet fogadjuk, meglehet, igencsak kiélezett szituációban. Ha a formákat nézzük, ez sima Loki-győzelmet ígér. De ennek az Újpestnek igazán már csak egy komoly sikere lehet 2008-ban: az, ha minket elütnek a bajnoki címtől.

Izgalmas 3-4 hét vár még ránk...