Néhány dolog egy ideje befészkelte magát a fejembe. Például az utazás... Ma este is folytatódott a kesergés... De ha már mi nem mehetünk, legyen jó legalább másnak: búvárok, 16-ától igen jó áron elérhető Gran Canaria, én már láttam tokkal vonóval 137-ért egy hetes, félpanziós utat. Akkor már csak meg kell keresni a Dive Academy-t, és lehet jókat merülni. (Ha arra jártok, üdvözöljétek a nevemben Dave-et és Ellent!)
De miért is panaszkodok? Emberek, december eleje van, 10-15 fok volt ma is. Kinek kell akkor az a sok utazás?!? Na jó, azért bevállalnám, de sebaj, hétvégén mégiscsak teszünk egy rövid kirándulást valahova. Remélem, kitart addig a jó idő!
Szintén ezen a hétvégén lesz Puskás Ferenc temetése, egy olyan emberé, akit én nagyon tiszteltem, ő szintén gyakran eszembe jut. Látom, hallom a híreket a felhajtásról, a tévéközvetítésekről, repkednek a tízmilliók... Felhajtás ez, pedig csak egy főhajtás kellene egy remek ember előtt. Nem tudom, hogy pont Öcsi bácsihoz mennyire illik ez az ágyutalpas tologatás, de természetesen az egyértelmű, nem érdemtelen rá. Emberként, magyarként, futballkedvelőként megrendültem a halálhírekor. Bármit is szerveznek a gyászbizottságban, az igazi megemlékezést én belül tartom...
