BúvárBlog

Igen, még nem költöztem sehova. Lusta vagyok, és hiába tudom, hogy a blog.hu még számtalan keserű percet fog nekem szerezni az előre megjósolható hibáival, nem másoltam és illesztettem a szövegeimet valami árnyalatnyival megbízhatóbb helyre.

Egyébként kipróbáltam az új M35-öst. Nagy kérdés, mennyire lesz kihasznált út, én konkrétan elvétve láttam rajta más autót. De nekem könnyebb tőle az életem, szóval ha adóforintjaimat erre az útra fordítják, attól nem sértődök meg, sőt. Mindenki a saját pecsenyéjét...

A hétvégi pesti kalandjaim egyike volt mellesleg a víz alatti karácsonyozás. 7 fokos víz, kellemes hangulat, és egy sajátos riporterhölgy- az élmény a lényeg. Áldottam a szárazruhámat, bár a többiek nedvesruhájának is örültem, mivel nyilván az ő vacogásuk miatt lett a merülés csak nyolc perces az extrának nem nevezhető merülőhely. Csepel, régi emlékek tolulnak elém, első cikkemben is utaltam rá, ami valaha tőlem a búvárkodás kapcsán megjelent. A kreatív környékbeli lakosok szemétlerakónak használják a tó környékét, pedig egy tiszta, kellemes környezetben levő tóval ők járnának a legjobban nyaranta. Mondjuk tévedhetek is, lehet, hogy Zalából vagy máshonnan járnak Csepelre elhajigálni a kólásüvegeket, de akkor a helyiek a takarításban nem jeleskednek.

Ma aztán már idehaza, Debrecenben egy kis szerkesztési munka várt rám, mert Sea Sheperd aktivista barátunk túl ügyesen helyezi el írásait, és nem akarván konkurrálni más sajtótermékekkel, a beharangozott bálnakampány-naplóból csak egy írás maradt. Sok sikert kívánunk nekik az Antarktiszon, de a rendszeres beszámoló nem nálunk lesz olvasható