Megint nem a mienk az EB, ezt már megszokhattuk. Hogy előtte a magyar sajtó szerint mi voltunk messze a legjobbak, szintén. Hé, elhiszi még valaki, amit ez a sokszor leszerepelt futballvezér-gárda meg a médiasleppjük mond?!?

Akkor lássuk a mostani döntést. Kulcsszavakban: Demcsák, Simonyi, síron túli Puskás, papírstadionok, esélyességi pletykák, nullázás. Röhej, hogy arról megy a harsogás, milyen jó volt a prezentáció, hogyhogy nem nyertünk ezek után. És ugye a focimeccseket sem kell megrendezni, elég ha helyettük összevágunk egy jó összefoglalót az Aranycsapat legszebb pillanataiból?!?

Apropó, Aranycsapat. Tragédia, hogy kampányunk összesen Puskás nevére épült fel. Egyrészt már az sem korrekt, hogy csak őt emlegetjük az Aranycsapatból, hiszen a futball bizony nem egyéni sport. És hát ne feledjük, hívták őt Pancho Puskásnak is, mondjuk a spanyol válogatott tagjaként... Másrészt azzal lekezelni az ukrán-lengyel pályázatot, hogy mik ők hozzánk képest, sose volt Puskásuk, micsoda érv! Lehet; de nekünk pedig ma nincs Sevcsenkónk. Biztos ilyesmiket kellene mérlegre tenni? Akkor az osztrák-svájci pályázatot már indítani se kellett volna, Dél-Afrikától meg rögvest vegyük el a VB-rendezést. Ilyen marhaságot csak egy marha mondhat.

A pályázat előkészítésének húzónevei közt minden hazai "sikerágazat" képviseltette magát. Az alig tető alá hozott, számtalanszor megingott hazai úszó EB főnöke, Gyárfás. A magyar futball eredményességét képviselő Kisteleki. A szavahihetőség és erős gazdaság arca, Gyurcsány. Ezzel a triumvirátussal sikerült megint egy "veretes csapatot" összehozni. És kik nem voltak bevonva? Mondjuk a szurkolók, akik eleve nagyon kevesen vannak, jelentős részük pedig ilyen feltételekkel, ezzel a gárdával nem akarta az EB-t. "NO 2012" transzparensek bukkantak fel több helyen is - nem véletlenül.

Megy a hadoválás arról is, hogy az ukránok kit kenyereztek le, és hogy mennyire nem tiszta volt az eredmény. Emberek, Kisteleki úr két nappal azelőtt azt számolgatta, hogy 6-9 szavazatra számythatunk! Ez két dolgot bizonyít: minket sem érdekelt a prezentáció, hanem az előzetes egyezkedésekre alapoztuk a sikert, a mutyizásra, a háttéralkukra, ergo erkölcsi alapunk az ukránok szidására nem sok van. A másik dolog pedig az, hogy beigazolódott, vagy egy csapat hülye volt a "csodálatos pályázat" összeállítója, akit olyan simán vezettek meg, hogy csak na, vagy hazudtak már két napja is, mint a vízfolyás. Nem jobb egyik sem a másiknál.

Még egy apróság, a harmadik kandidálás kapcsán. Nem szép dolog, hogy harmadik nekifutásra sem minket választott az UEFA, nem esik jól az embernek. De gondolkodjunk UEFA-ésszel! Melyik ország kandidál már harmadik alkalommal? Oké, akkor vessük össze az első sikertelen indulás idején létező állapotokat a maiakkal. A foci még rosszabb, a néző még kevesebb, egyetlenegy UEFA-előírásnak megfelelő stadion se épült, igazság szerint csak a prezentációkba öltünk bele több energiát, a fociba kicsivel se. Az ország az EU sereghajtója lett, és utcai harcok voltak Budapesten. Szóval 12 év alatt, amikor bizonyítani lehetett volna számtalan dolgot, mi folyamatosan egyre jobban és szebben próbáltunk ígérgetni. Hát persze, hogy az UEFA politikai és marketing okokra is tekintettel van. De azt azért ne gondoljuk, hogy egy csapat hülye dönt: ránéznek a tényekre, a bizonyítékokra, és akkor a prezentációnk Demcsákkal meg 3D-vel együtt valóban nem sokat számít.

Szóval meglehet, mégis a prezentáció hatástalansága miatt kesergő embernek volt igaza. Csak éppen nem azért volt felesleges a felhajtás, amire ő hivatkozott. A hiba nem rajtunk kívül volt, nem a vesztegetés meg a pénzhajhászás a fő ellenségünk- hanem saját tohonyaságunk, hazudozásunk. Most az egyszer próbáljunk meg tanulni ebből a ronda pofáraesésből!