BúvárBlog

Ez most megérintette a lelkemet. Romlott sör, egy hónapon belül másodjára.

Bizonyos okokból úgy van, hogy ha van otthon sör, akkor egy kartonnal. Tart ameddig tart; a hűtőmben időnként berakok párat. Nagyjából egy hónapja bontottam egy Kozelt. Nem nézegettem sokat, egy korty- fura íz, vagy képzelgek? Szaglás, jönne még egy korty... Fény felé tartva tipikus, zavaros sárga löttyöt látok a poharamban. Jobban beleszagolok, hát ez bizony karbaöltve sétálhat a záptojással.

De a széria többi sörével semmi baj, amúgy is, alkoholt vissza nem adunk, szóval nem fordítottam hátat a Kozelnek. De van ott egy karton Arany Ászok is, időnként abból is kerül a hűtőmbe. Ma egy olyat bontottam.

Szagról már szó sincs, ez a romlott Kozelhez képest is penetráns bűz. Fény felé tart, elámul, kiönt... De a bölcs előrelátás az én oldalamon: volt még egy másik Ászok is a hűtőben, ami hibátlan. (Legalábbis annak látszik.)

Szóval bontatlan kartonok, két különböző márka, mégis becsúszik egy-egy romlott doboz, mit gondoljak erről? Attól tartok, egy lendületesebb buliban bizonyos állapotokban fel sem tűnne, mi kerül a pohárba. Legalábbis eleinte- később nyilván meglesz a hatás.