Pár dolog megint eszembe jutott. Egyrészt kicsit handabandázásnak tartom, amit a tényleg szélsőséges megjelenésű épületek körül csapnak. Bár mindig meg tudnak magyarázni mindent, én azért erős kételyeket érzek a majdan elkészült épületek funkcionalitását illetően. Az üvegpolipok érdekesek lehetnek elsőre, de kényelmetlenek másodjára (vagy sokadjára). A csodálatos új anyagok, új technológiák is gyanakvást keltenek bennem, mert eszembe jut, hogy papíron hiába varázsmasina egy mai DSLR fényképezőgép, 99%, hogy nem fogja annyi ideig bírni, mint a régi Zenitem.De tegyük fel, a hülye alakú épület belül imponzánsan praktikus, és ráadásul még időtálló is. A fő problémám mégiscsak az, hogy mi a fenének kell mindig emblematikus épületeket álmodni? "Újrafogalmazni" a városi tereket, és "új jelképet alkotni", ez szép elképzelés, csak hát az a ciki, hogy ha minden kisvárosba jut egy pár ezekből az extrém épületcsodákból, éppen az a hatás vész el, ami miatt szimbólummá válhat. Viszont lesz egy, a városképbe alig illő, és a különlegessége miatt méregdrága épület, ami kis balszerencsével még arra sem lesz jó, amire tervezték. Tiszta kommunizmus: "Művészek, alkossatok remekműveket!"
A másik ilyen vesszőparipám a "közösségi tér", városszéli épületekben is kialakítanak kávézót, ahol "újságot is lehet olvasni". Azt hiszem, nem teljesen a mának és a közeljövőnek épülnek ezek az építmények a "közösségi tereikkel". Egy nyavalyás kávézó soha nem tud még annyira sem összehozni senkit, mint a mi búvárfórumunk, valós találkozásaink közösségi tere pedig inkább van a tenger mélyén, mint egy középület földszintjén. Magamba nézek, és azt látom, hogy teljesen mindegy, Pesten dolgoztam a belvárosban, vagy itt, családi házunkban a vállalkozásban, ami éppen nem hiányzott sose, az az, hogy meló után még a csúcsforgalom idején, vagy este elinduljak egy "közösségi térbe". Főleg nem újságot olvasni, mert azt már régen csak az interneten teszem.
De a lózunggyárak ontják a tirádákat a még nagyobb tervekről és álmokról, mint nálunk például a tervezett kormányzati negyed meg pár "intermodális központ" kapcsán. Egyébként meg az ország tele van rohadó buszmegállókkal, évtizedekkel korábbról örökölt, alkalmatlan középületekkel. Nagyot álmodunk, miközben máshol arról álmodnak, hogy ne csöpögjön a fejükre az esővíz.
Nem jól van ez így.
