BúvárBlog

akár már most hétvégén, a bál után, mert a Búvár Bálon volt alkalom személyesen is átbeszélni pár apróságot, és aztán még egy jót egyeztettünk Bunnyval is, végül pedig én azt mondtam, nem véletlenül találtuk ki azt a megoldást, amit, indítsuk el így, és bízzunk abban, hogy a gyakorlat minket igazol, ezerszámra jönnek a merülésértékelések, és boldog lesz mindenki, feltéve, hogy valami nem rontja el a gyomrát, mint én, mert a bál jó volt, szép volt, minden indokoltsága ellenére még másnapos sem voltam, viszont van egy időnként felbukkanó nyavalyám, aminek a megoldását ismerem, csak épp nem szeretem, mert kísértetiesen emlékeztet az anorexiás modellek módszereire, mégsem tudtam semmi mást csinálni, de a vicc az, hogy ez mit sem változtatott az előző este megítélésén, istenem, mindenkinek vannak problémái, és estére már semmi nagy bajom nem volt, szóval aki aggódott értem, megnyugodhatott, aki kaján volt, csalódott lehet, én pedig megint bizakodva nézek a jövőbe, annak ellenére, hogy most sem én nyertem a kétmilliárdos lottópénzt, viszont eladtam egy régi búvárruhát aukción, próbaként egy forintról indítva, és valamivel tízezer fölött lezárva, pont ennyit tűztem ki árnak, tehát szavam nem lehet, aztán jöhet minden más, például a videók, láttam a bálon a másik két versenyzőt, megint máshogy indultunk ki, és persze a végeredmény is igencsak eltérő, most az enyémet jobban szeretem, mint az első fordulóbeli jelöltemet, sőt, ezt a mostanit más nemzetközi-hazai versenyre is küldözgetem, szeretnék kicsit újra bekapcsolódni a vérkeringésbe, ha már filmezek, vagy mi, no meg egyéb együttműködések is szóba kerültek, tehát egy árnyalatnyival komolyabb erőt akarok a filmezésbe tolni, mert ha kétmilliárdos lottónyereményt nem is lehet begyűjteni egy versenyen, azért egy saját erőből, pénzből, kreativitásból összehozott vállveregetés sem esne rosszul,