BúvárBlog

Mindenki átalakít, koncepciót vált, új dizájnt hegeszt, olyan kis weblapoktól mint a mienk az origón át a Petőfi Rádióig.

Trend? Kényszer?

Az indok mindig a fogyasztó, a mögöttes valóság viszont legalább annyira szól a hirdetői igények kiszolgálásáról. A divecenter.hu kivétel lenne? Nem. Felesleges hazudozás lenne azt mondani, hogy az eladható felületek számunkra másodlagosak, vagy azt állítani, a több látogatót vonzó új szolgáltatásnak ilyen feladata ne lenne. De mégis, a dc átalakítása mögött bizony volt egy olyan vonulat, hogy szerettünk volna kevésbé hírorientáltak lenni. Másrészt legalább akkora fontossággal bírt a portál újraírása: technikailag leírhatatlan a változás. Aki nem dolgozott nap mint nap a régi és az új dc-motorral (így aztán Bunny és én vagyunk egyedül autentikus értékelők...), el sem tudja képzelni, mennyivel jobb az új nekünk. Innentől kezdve akkor is nagy ugrásnak éreznénk, ha az oldal elrendezése nem változott volna. Ennyi idő jogos a kérdés: megérte? Hirdetőileg igen, olvasót sem vesztettünk, és a pörgő fórum mellett a mérleg másik oldala, hogy még több interaktivitást szeretnénk (több olvasó és szavazó), illetve az olyan jellegű szolgáltatások vonzóbbá válását, mint az Akciók. Meglátjuk, mi hova forrja ki magát. A merülőhely-adatbázis legkomolyabb kihívása az, hogy csak akkor lehetünk rá büszkék, ha az olvasók töltik adatokkal, és ennek köszönhetően hasznos lesz. Meg kell próbálni az olvasó fejével gondolkodni, és ez akkor sem lenne sima ügy, ha 2-3 alaptípusra leegyszerűsíthető lenne az a jópár ezer ember, aki valaha megfordult az oldalon. De erről szó sincs, tehát most azon egyensúlyozunk, hogy egyszerre legyen informatív az adatbázis, mégis annyira egyszerűen feltölthető adatokkal, hogy sokan szívesen megtegyék. És persze emellett ne egy kezelhetetlen adathalmaz legyen, hanem lekérdezhető, rendezhető, kereshető. Elnézve más, hasonló oldalt, nem nehéz őket túlugrani ezen a téren. De az adatbázisok jellege miatt utólag módosítgatni, toldozgatni roppantul kínos, tehát amit csinálunk, azt most kell jól megcsinálni és kitalálni... Az új dc-dizájn előnye az, hogy az ilyen szolgáltatások sokkal inkább beilleszthetők. Szóval a mi konklúziónk: megérte a váltással járó munka.

A Petőfi rádióról már írtam korábban, ők éppen nem bővítettek, hanem átmentek egy sajátos, jó zenéket adó, de keveset beszélő rádióba. Fogalmam sincs, mennyire jött ez be, de az tuti, hogy a Petőfi sok év után téma lett, figyelmet irányított magára a sok kereskedelmi mellett. Bevallom, ezt én nem bánom, még ha az értelmes emberi szó néha hiányzik is... Mégis van ott valami alapvető kiforratlanság, amire többen rámuttattak már, és az is tény, ezeknek az adóknak a működését nem hatja át a racionalitás. Hát...

Az origo dizájnváltása szerintem fel sem tűnt. Az origo előtte sem volt az a klasszikus híroldal szerintem, arra ott volt az Index. Volt hát mit átformálni az origóról kialakult képen, és a sok, erősebb szöveg, az elemző jellegű cikkek most már sokkal "felnőttebbé" teszik az origót. Feltűnő volt a hirdetési struktúra átalakulása- nagyon úgy fest, népbetegséggé vált a "bannervakság". Mást, máshol és máshogy kell hirdetni, és még ez sem biztos, hogy elegendő lesz. Az origo helyzete könnyű, hiszen mögötte áll egy T-csoport, biztos hirdetési piac, bombabiztos anyagi háttér. Így aztán lehet kísérletezni...

Szerintem az index- ami most kissé lemaradt a trendektől- egyszerűen kényszerhelyzetbe került. Számomra egyértelmű, hogy ma az origo erősen szorongatja az eddig nehezen megkérdőjelezhetőnek tűnő helyzetét a hírpiacon, és ez azért több mint elegendő hajtóerő- a kisebb, tematikus, de szakmailag erősebb oldalakról nem is beszélve. Mi az, amit lehet változtatni? A szabadszájú index még több nemi szervet emlegető hírcímet dobjon a címlapra? Nem biztos, hogy ez az út a helyes. Amit az index választott, szerintem nem szerencsés. Ránézésre azt mondanám az új megjelenésről: fakó. Nem vonz semmi, sehova. Látom én, hogy a hírbe beékelt, origósra vett új hirdetési felületekkel próbálnak operálni, de ez még kevés. A megújulás akkor megújulás, ha a piaci ügyek mellett fel tudunk mutatni valamit, ami tartalmilag, a fogyasztó számára is érdekes. A dc-nél ilyen volt mondjuk a fórum, az origo pedig büszkén mondhatja, most már a cikkeinkre sem kell legyinteni. Hát az index? Máshogy vannak kiemelve a blogok?

Ugyan. A bloglufi is kipukkan majd. A blogszcéna nem felnőtt, hanem túlnőtt. Én is blogot írok időnként, bele is olvasok, és beleolvasok máséba is. Konklúzió: a blogok 90 százaléka (és talán túlzóan pozitív a becslés) érdektelen alapvetően (az enyémet sem tartom kiugróan érdekesnek), és ha az egysíkú blogok iszonyú halmaza felszínre hoz mégis 1-1 érdekesebb hozzászólást, soha nem fogom megtalálni. Ahogy leszoktam Tóta W. ellaposodó blogjáról, ugyanúgy válik érdektelenné egy idő után a nagyobb közönség számára mindegyik, a szerző saját háta közepének bámulására koncentráló önömlengő blog. Vezérvonal a politika vagy a szerelmi élet, az mindegy. Szóval hiába harcol blogemlegetéssel az index, csak akkor megy valamire, ha a blogok tömegéből felbukkanó legjobb írásokat válogatja ki. Hopp, mi is ez? Valaki ír egy jó cikket, és a szerkesztő beteszi a lapba? Ez nem blogszcéna: ezt úgy nevezik, hogy újságszerkesztés. És az index eddig is ezt csinálta. Tehát várom az újdonságot...

Mellesleg úgy fest, kicsit túlnőtte magát az index, és technikailag átment origósan hibásba, az indapass megszerethetetlen, az indavideo afféle zseb-YouTube, a levelezőrendszer, a fórum gyakran hibázik... Ha csinálsz valami újat, csináld jól. Ez a régi aranyszabály mintha nem működne. Ráadásul egyre inkább elcsúszik a stílus, és giga-szerkesztőségből időnként olyan torzszülemények kerülnek ki, mint a Velvet. Az index szerintem úgy újulhatott volna meg, ha éppenséggel nem átrendezi a kezdőoldalt, a lényeghez nem nyúlva; profiltisztítás kellett volna. De ez viszont nem technikai kérdés. Le kellett volna ülni, szerkesztőségnek ÉS a tulajdonosnak: mit csinálunk most és mit akarunk csinálni később? Hogy gondolnak most az indexre, és hogy gondolnak később? Kell a Velvet? Jó így a Totalcar? Nem kellene Tóta W. és más vezérpublicisták helyett új arcokat is előtérbe tolni? És így tovább. Nem biztos, hogy a válasz egyértelmű, de ha ezek a kérdések nem merültek fel, a statikus, és a sok sallanggal egyre statikusabbá váló index bizony a magyar net dinoszaurusza lesz.

Azok meg kihaltak.