Nem, nem felejtettem el a helyesírását ennek a történelmi névnek. Csak éppen tévét néztem tegnap este.A Múlt-kor adásában kérdezgették az utca emberét arról, ki is volt Batthyány Lajos. Nagyjából 25-27 éves kor volt a vízválasztó, ami felett az emberek egyből vágták a választ, míg alatta "költő", "most tanultuk, de nem emlékszem" vagy "egy magyar ember" volt a válasz.
Könyörgöm, mit jönnek azzal, hogy az iskolában tanítsanak pénzügyi ismereteket, vagy akármi mást, amikor ennyit nem sikerül megtanítani? Én azt tudom, hogy ezen ismeret nélkül is lehet élni, de abban nem vagyok biztos, amikor szavazásra vagy bármilyen véleményalkotásra kerül sor, lehet megalapozott véleménye annak, aki ennyit sem tud.
Egy kabaré jut az eszembe, amikor a vej kérdi az anyóst:
-Mama, mit szól, hogy Gyurcsány lett a miniszterelnök?
-Jaj, fiam, én annyira nem szeretem azt az embert. Olyan nagydarab, azzal az őszes szakállal, és ahogy energiát sugároz a tévében a szúrós szemével...
-De mama! Nem Gyurcsók, Gyurcsány!!!
Szóval szerintem óriási hiba azt gondolni, hogy semmit sem veszítünk azzal, ha eltöröljük a történelem, magyar irodalom vagy más hasonló tantárgyakat, mert ezek manapság feleslegesek. Szerintem csak azok nevezik feleslegesnek, akik jó dolognak tartják, ha a társadalom jó része tudatlan, és befolyásolható Győzike-sóval. Az ilyen embereket tényleg nem bántja semmilyen gondolat, és nem fognak eltöprengeni, ha mondjuk szóba kerül, hogy 500 milliárdnál tart a metró, vagy mi is van a bálnavadászattal. Pedig mindannyiunk közös ügyeiről van szó. Mint ahogy Batthyány is mindannyiunk közös ügyében volt érintett, és lett a forradalom vértanúja. Persze csak azok szemében lehet mártír, akik tudják, ki is volt ő. A többiek meg inkább átneveznék a teret Battyányinak, hiszen azt egyszerűbb leírni.
(Apropó 500 milliárd: Jiri Menzel ír könyvében az ilyen esetekre egy egyszerű számítási módszert. Tízmillióan vagyunk, tehát minden ilyen nagy összegből vegyünk le hét nullát, és megkapjuk, egy embernek mennyibe kerül. Jelen esetben ötvenezer forint a végeredmény, amit csecsemőtől aggastyánig fejenként fizetünk a metróért.)
