Régóta szerettem volna boxzsákot, pár hónapja kaptam egyet, amit csak ma sikerült felszerelni egy alkalmasnak látszó helyre. Hát lehet püfölni, ki is próbáltam.
Felszabadító érzés a zsák ütése, ráadásul jó kis edzés is. Pár perc után alaposan kifáradtam, lesz ez még jobb, azt hiszem. Bár csak egy tizenéveskori futó kalandom volt a küzdősportokkal, valamelyest mindig szimpatizáltam vele. A csúcs persze az ökölvívás, az igazi, a nagybetűs, és persze Bruce Lee. Amit én csináltam, az a kickbox volt, és ahogy én csináltam, inkább csak ökörvívás, de azért gyakorló küzdelmek során is sokat lehet tanulni.
Egyébként az ütéseim a zsákon, ha nem is erősek, annyira nem is voltak rosszak. Apám sokat mutogatta az alapokat gyerekkoromban. Filozófiája szerint a box és a sakk két egymáshoz nagyon hasonló sport, hiszen egy-egy végzetes hiba után mind a kettőben simán padlót lehet fogni. Nyilván tudja, miért mondja, űzte mindkettőt.
Sakkban már aligha jutok messzire, de a zsákot még üthetem. Hogy nagyobb legyen a lelkesedés, majd esetleg odaképzelek valakit, akit nagyon nem kedvelek. Valami olyan ökröt, akin csak egy alapos verés "segíthetne". Nem mondhatja senki, hogy ilyenekből kevés van.
2007.04.17. 21:32
Ökörvívás
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://buvar.blog.hu/api/trackback/id/tr5859991
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.