Nem sok emlékem van japán búvártársakról, hírek alapján általánosítani meg inkább nem szeretnék. De a tippem az, hogy alapvetően ugyanaz a helyzet mint nálunk vagy Floridában: van ügyesebb búvár és ügyetlenebb, a környezetre vigyázó és gyűjtögető, szabályokat betartó és fegyelmezetlen egyaránt. Az arányokat már csak azért is nehéz látni, mert japán búvárból igencsak sok van. Náluk roppant drága a merülés, vélhetően ezért "rajzanak" a szélrózsa minden irányába búvárkodni.
Ami viszont indokot adhat arra, miért is van időnként probléma a japánokkal, az a sajátos viszonyulásuk a búvárcuccokhoz. Gyanítom, a mindent beszerző ázsiai barátaink az alapfelszerelés részének tartják a fényképezőgépet is, pedig egy OW vizsga négy merülésével a háta mögött még nem kellene senkinek sem fotóznia. Az eredmény megjósolhatóan gyenge, míg a figyelmetlenségből, képzetlenségből okozott kár a természetben annál nagyobb lehet.
Mindenesetre a japán piac az egyik legnagyobb, és az egyik legjobban "lerabolható". Imádják a színes, akár személyre szabott színösszeállítású búvárruhákat, a jobb gyártók nem csak a maszkot kínálják több színben, hanem akár a reduktorokat is. Ezért van az, hogy a nálunk még oly ismert gyártók japán kollekciója is meglepő tud lenni. A mellékelt képen Scubapro ruhában vannak a hölgyek- nos, ezeket a színeket hiába keressük az európai katalógusban. (Ami azért nekem kissé furcsa, mert szerintem a mi kontinensünkön is akadna érdeklődő.)De a kedvencem ez a ruhatervező-modul az SAS weblapján, ahol aztán a legvadabb elképzelések is megvalósíthatóak és rendelhetőek. Szóval egyszerűen a japán búvár, éppen úgy mint a japán turista, egészen más felfogással utazik, vásárol vagy merül. Szeretik amit csinálnak és így érzik jól magukat, a számunkra időnként gyerekesnek tűnő dolgaikkal. Meglehet, rossz hírük részben abból fakad, hogy a "keményvonalas" európaiak csak megmosolyogják a pink cuccokat, és úgy tartják, aki képes ilyet felvenni, jó búvár nem lehet. Noha a búvárt sem a ruha teszi...
