Hát, megint el kellene ajándékoznunk pár jópofa kutyát. Ezeknek is érdekes története van, mondanom sem kell.Anyukámék lenti golopi házába bedobta a kerítésen túl egy kutyát. (Komolyan úgy festett, mintha valaki oda hajította volna, a kerítés elég magas.) A meglehetősen legyengült kutya ráadásul vemhes is volt, és feltűnt, hogy valami vasdrótot tekertek az egyik lába köré (talán azzal kötötték ki?), ami egészen belevágódott a húsába. No, apáméknak nem kis erőfeszítésébe került, amíg a szenvedő kutyáról valahogy leszedték ezt.
Azóta az anyakutya már nem is nagyon sántít, a sebe is gyógyul. És hét kiskutyával lettünk akaratlanul is gazdagabbak. Az anyjuk meglehetősen ugrálós, aktív kutya, de hogy ezek a kicsik is mind olyanok, na az már váratlanul ért. Most éppen próbáljuk elajándékozni őket (hármat már sikerült), és én biztos vagyok benne, aki megnézi őket, játszik velük egy kicsit, szeretne is egyet. Hát most azért szurkolok, ezt a négyet is vegye magához valaki, nekünk már így is van rajtuk kívül három- mert az anyjukat megtartjuk.
Szóval ha valaki szeretne egy ilyen jópofa, rettentően eleven kiskutyát, vagy tud olyanról, aki szeretne, szóljon. Nyilván praktikus okokból Debrecen, vagy Szerencs (Miskolc) környéki gazdát keresünk, de ha jó helyre kerül, szívesen viszem akár Pestre is.
Ha pedig nem is kell, azért remélem a két kutyus a képeken tetszik.
