Az sem kis öröm ám, hogy megvalósult valami, amire nagyjából a fapadosok közismertté válása óta vágyok: egy olcsó jegyet tudtam elcsípni Norvégiába, a Wizzair jövő júniusi járatával. (Remélem a Wizz-nek nem lesz csődgondja addig...) A Wizz korrektebben tájékoztat az árakról, mint sok online utazási iroda: gyorsan kiderült, június 19-29 időtartamra 15 ezer a repjegy, és ehhez még 5 a poggyász feladásának ára. Ezt azért még csak kértem, hiszen tíz napos időtartamra nem árt némi plusz súlykeret.
Természetesen a Wizzair nem Oslo központi repterére visz, de én meg nem is Oslóban akarom tölteni az időt. Megbeszéltük, még aznap továbbrepülünk Tromsöbe, túl az északi sarkkörön, és ott befizetünk egy bálnanéző túrára. A fehér éjszakák miatt van éjszakai hajós kirándulás is, kifejezetten érdekesnek tűnik- meg kifejezetten drágának. Aztán pár nap után elindulunk délre. Talán Narvikba, ahol sok roncs van, sekély vízben, aztán még lejjebb. De ezeket a szakaszokat már vonatokkal lenne érdemes megtenni. Aztán az utolsó este Oslo, másnap meg haza.
Nem hangzik rosszul, igaz? Bármennyire nem olcsó Norvégia, ha a repjegyet olcsón lehet megszerezni, utána már lehet okosan szervezkedni. Persze a bálnales nem olcsó, de egyszeri (és egyedi) kaland, merülésből sem tervez az ember kettőnél-háromnál többet, és persze nem is túl sok felszerelést kellene vinni. Szállás olcsóbb helyen, kaja a boltból... És aztán vár a kaland. Persze még van fél év a szervezésre.
Mégsem töltöm a határokon belül 2009-et?
