Egy hete mozgolódik bennem a késztetés arra, hogy egy blogkalandomról írjak.

Pontosabban nem az enyém. Az index címlapjára ötletszerűen kiemelt blogbejegyzések néha nem kívánt népszerűséget hoznak a szerzőknek. Én is rákattintok időnként egy bejegyzésre, és amikor BDK (író) arról értekezett, hogy Rejtőt miért nem tartja jó írónak, kíváncsi voltam rá. Azért, mert én sem esek hasra tőle, bevallom.

Ez eddig rendben van. De a sok, álnév mögé bújkáló gyalázkodó ember, akik Rejtő-rajongóként fröcsögtek, fenyegetőztek? És közben dicshimnuszokat zengtek Rejtő könnyed humoráról, zsenialitásáról? Nos, ha igazuk van ez utóbbiban, akkor lehettek volna méltóbbak a Mesterhez. Szóval ez a fajta blogolás -számomra- teljesen olyan, mint egy hagyományos fórum, csak a fórumindító bejegyzés helyett egy blogszösszenethez csapódnak ezek a különféle vélekedések. Naná, hogy szeretünk néha névtelenül észt osztani, ezt a jogot elvenni senkitől sem szeretném! De itt a blogtulajdonos nagyon is beazonosítható személy. Illenék hát vagy kulturáltan vitatkozni, vagy pedig bemutatkozni, hogy én XY vagyok, és szerintem te meg egy hülye vagy.

Szóval bosszantó, zavaró az ilyen szánalmas szájkarate. Ha azt mondjuk, a blogkultúra webkettes, és több, mint a fórum, akkor talán az az egy alapvető különbség, hogy a blog szerzője igen gyakran beazonosítható, és valós személyként enged bepillantást olyan gondolataiba, amik a "hivatalos" munkájában nem jelennek meg. A blogkomment is attól lesz méltó, ha nem egy névtelen nulla kekeckedése. Vitázni, nem beszólni- valami ilyesmiről álmodozom.

Szóval egy hete bosszankodom azon, hogy ennyi az egész blolgkultúra. Ez nem párbeszéd, ez előre biztos nem visz, hátrébb inkább. Féljünk a névtelen okoskodóktól, és inkább le se merjük írni, hogy nem kissé unalmasnak tartom a Rejtő-könyveket? Ez a webkettes önszabályozása?

És ezt a kérdést most nyitva is hagynám: válaszoljon rá mindenki magának.