BúvárBlog

Roppantul fáraszt az álszentség, ami a médiából árad. Személyiségi jogok, tolerancia- ezek fontosak. De kezd az egész elmenni valami beteges "nem merek kimondani semmit" irányba.

Elképzelem, hogy kellene kinézni annak, ha valaki a jövőben be akar számolni arról, hogy romlott tejet vett a Tescóban: "Egy nagy áruházban vásároltam magamnak egy terméket, ami bizonyos egészségügyi problémákat okozhatott volna". Na, ebből hozzon ki valamit az olvasó! Mert ugye jogokat sért az áruház megnevezése, meg a tej gyártójáé, sőt, magáé tejé, vagy akár az is bánthat valaki, hogy élelmiszerről van szó: minden terméktanács kikéri magának a gyanúsítást.

Szóval olyan szemérmesek vagyunk, hogy csak na. De egyébként mindenki ellen fel lehetne használni a saját fegyverét. Ott van például a Született feleségek botránya, akiket állítólag félmilliárd dollárra perelnek egy fülöp-szigetes megjegyzés miatt. Hát, én azt lépném erre, hogy beperelném az engem rasszizmussal vádoló szervezeteket egymilliárd dollárra, azt mondva: "míg az én sorozatomban elhangzott megjegyzés egy fiktív karakter fiktív mondata, addig ezek a szervezetek nagyon is a valós világban neveznek engem rasszistának". Aki pedig nem tud bizonyítani az fizessen.

Nem akarom én, hogy buzizós, cigányozós poénok áradjanak mindenhonnan. De ami hülyeség, az hülyeség. Ha a Monty Python csoport ma dolgozna, évekbe telne egy epizód elkészítése, mert forgatás helyett minden idejüket a bíróságon töltenék. Tessék választani mindenkinek, mi a figyelmre érdemesebb: egy jó Monty-jelenet, vagy néhány önjelölt bohóc álszent ugrálása.