Jules azt mondta a Tengeri Són, hogy ha beszélek a videós versenyről, hagyjam a buvar.blogos pesszimizmust.
No igen, a kesergésem a videós versenyről úgy látszik, pár emberhez mégis eljutott. Továbbra sem érzem indokolatlannak. Hiszen az ember szeretne jót csinálni, de verseny, mezőny nélkül? Persze, vicces megoldás volt a kooperáció legutóbb Stefivel, de nyilván nem lesz belőle rendszer. (Mellesleg én is újravágtam egy picikét, a kritikát komolyan kell venni, és én így is tettem.)
No, most elvileg több téma is van feldobva, meg hosszú határidő. Ki él vele, ki nem- hát erről fogalmam sincs. Én az egyik (a roncsos) téma kapcsán már elkezdtem válogatni az anyagokat, mert vannak Krétáról amforás képeim. Jelen pillanatban azon vívódok, melyik elképzelésemet valósítsam meg, mert a víz alatti képeket szeretném felszíniekkel kiegészíteni.
Meglehet, kéne egy "ötlettől a megvalósulásig" sztorit írnom? Meglássuk. Nekem sem lenne talán haszontalan.
Ami meg a versenyt illeti, persze hogy az én véleményem is ingadozik. Néha hullámvölgybe kerül az aktivitásom. De a Tengeri Són jó volt látni, hogy jól veszik az emberek a pörgősebb programot, a 3-4 perces filmeket, mert ilyen időhosszban még azokat is el lehet fogadni, amelyek esetleg nem annyira erősek, vagy nem pozitív hangulatúak. Sikere volt a programnak, úgy hiszem.
Szóval most felfele ívelőben van a kedvem, dolgozgatok is egy kicsit a filmemen.
